A történet prológusa. Aki nincs tisztában a NieR:Automata történéseivel, annak egy kis infó:
A játéknak 5 különböző befejezése van, melyek többé-kevésbé egymásból következnek: A, B, C, D és E.
Egyetlen helyen függ a játékos döntésétől, hogy mi lesz a végkifejlet, a C és D esetében. Az E, vagyis a végleges Ending a D-ből következik ugyan, én azonban a történetem kezdeti időpontjának a C-t választottam. Ebből az okból a spoilerveszély figyelmeztetés a Prológusra különösen indokolt, és a történet további fejezeteit is csak akkor olvasd el, ha nem bánod, hogy időnként lesz egy-egy elszólás a NieR:Automatára, és a YoRHa Stageplayre vonatkozóan.
De mielőtt ténylegesen belekezdenénk, álljon még itt egy videó erról az ominózus C Endingről.
Sosem tűnt fel igazán... milyen gyönyörű ez a világ.
Jövök már, mindenki!
Jövök...*
A Project YoRHa megbukott. Valahol, a lelke mélyén ezt már attól a perctől tudta, hogy a Pearl Harbor Leszállás megkezdődött. Tudta akkor is, amikor átvette a parancsnokságot a Leszállást túlélő társai felett, és akkor is, amikor minden harc, és társainak kiontott vére hiábavalónak bizonyult, és végül teljesen magára maradt.
Azt viszont egészen addig nem sejtette, hogy az emberiség valóban kihalt, amíg 9S az imént fel nem világosította erről. Vagy lehet, hogy tudta, csak éppen elfogadni nem akarta? Hogy az egyetlen cél, amiért egészen eddig küzdött, már azelőtt sem létezett, hogy őt egyáltalán megalkották? Akárhogyan is, a Project YoRHa megbukott, ami azt jelentette, hogy a hazugságok is véget értek. Az emberiség nincs már sem a Földön, sem a Holdon, csak egy üres szerver, mely elhitette velük, hogy van értelme a harcnak. De a hazugságok idejének vége, és már csak ők vannak, és a gépek. Nincs a világon semmi más.
Amint megérintette a fényt, A2 érezte, ahogy a lába alatt megreped a szilárd beton, és a Torony milliárdnyi darabra hullik. A Torony, mely valójában a gépek központi hálózatát működtette, és egyben a Holdat megcélzó ágyú szerepét töltötte be. De most vége. A Gépek Tizennegyedik Háborújának végre vége.
Éveken át bolyongott a Földön a Pearl Harbor bukása után, és csak a bosszú éltette. Hogy része legyen egy értelmetlen, soha véget nem érő küzdelemnek, valamiért, amit már azelőtt elveszített, hogy egyáltalán az övé lett volna. De most... a Torony összedől, és őt is maga alá fogja temetni.
Hatalmas kődarabok zuhantak a mélybe, egyikük összeütközött azzal, amin ő is feküdt, egy jókora darabot letörve belőle. Még mindig tudatánál volt; elhatározta, hogy földi életének utolsó pillanatait az emlékezetébe vési. Ha más nem, valaki majd megtalálja a testét, és az adatait talán jó célokra használja fel.
De ugyan ki találná meg...? Hiszen, ha a Torony leomlik, a Romvárosnak is vége. De ez így van rendjén. Ennek így kellett történnie. Jó döntést hozott.
Vajon Pod biztonságba tudta vinni 9S testét? Vajon neki még lesz esélye egy másik jövőre valaha is?
A2 soha nem gyűlölt még semmit egész életében annyira, mint a harcot 9S-szel. Hiszen ők egy oldalon álltak, még akkor is, ha ezt a fiú nem látta be. Számára ő, A2 nem volt más, csupán 2B gyilkosa. Ó, bárcsak lett volna esélye elmagyarázni neki...!
A Torony lassanként maga alá temette, s mikor éles fájdalom hasított szintetikus csontjaiba, elhomályosult a látása. Talán egy pillanatra az eszméletét is elveszíthette, mert a következő emléke az volt, hogy már a földön fekszik, félig-meddig a Torony romjai alatt.
A Nap olyan erővel sütött, mint azelőtt soha. De az is lehet, hogy csak ő nem értette meg egészen idáig, milyen csodálatos dolog a bőrén érezni a napsugarak melegét. A szikrázó fényben és a hatalmas, kavargó porfelhőben mintha egy közeledő alak sziluettjét vélte volna felfedezni, de még túlságosan távoli volt ahhoz, hogy beazonosíthassa. Aztán rájött, hogy valószínűleg már csak a képzelete játszadozik vele, hiszen haldoklik. Olyan fájdalmai lehetnek, melyeket az agya már csak efféle, szürreális képekkel próbál enyhíteni. Hiszen közel s távol nem lehet élőlény a közelben. A Torony mindent maga alá temetett.
Az alak azonban kitartóan közeledett felé. Talán mégis volt túlélő? Megpróbált felkelni, hogy jobban megnézze őt, de már nem volt hozzá ereje. Zsibbadtak a végtagjai, s érezte, hogy valami meleg folyadék árad szét körülötte. A saját vére.
A2 mély levegőt vett, és behunyta a szemét, de kinyitni már nem volt képes. Ahogy lassanként elveszítette az öntudatát, úgy szűnt meg a kapcsolata a külvilággal is, míg végül magába nem szippantotta az üres sötétség.
*NieR:Automata: C Ending, A2 utolsó szavai
